Select your region:

Kötelező koronavírus védőoltás a munkahelyen? – jogi elemzés 5 pontban

Kötelező koronavírus védőoltás a munkahelyen? Bár a hatályos jog szerint a védőoltás felvétele egyáltalán nem kötelező, de a munkáltatók a munkavégzés feltételeként előírhatják annak felvételét. Ez persze nem jelenti azt, hogy általánosságban kötelező lesz az oltás. Megmutatjuk lépésről lépésre, hogy mihez és miért van joga a munkáltatónak. Elemzés jogi szempontból.

Ebben a cikkben bemutatjuk, hogy a munkáltató miként és miért teheti kötelezővé a koronavírus-védőoltás felvételét a nemrégiben meghozott kormányrendelet alapján. 

1. Kötelező-e a koronavírus-védőoltás vagy sem?

Mindenekelőtt a fenti kérdést tartjuk fontosnak tisztázni: Nem, a hatályos szabályok alapján nem kötelező a koronavírus védőoltás. (nincs tehát kötelező koronavírus védőoltás általánosan és törvényileg elrendelve)

2. A kötelező védőoltások szabályozása “békeidőben”

A kötelező védőoltások szabályozási rendszere. A jogi alapok.

A „kötelező koronavírus védőoltás a munkahelyen” kérdéskörét megelőzően a védőoltásokkal általában foglalkozunk. Első körben azoknak szeretnénk útmutatást nyújtani, akik nem járatosak annyira a jogszabályok rendszerében és a jogforrási hierarchiában. A cikk első része a “Ki és mit szabályozhat és írhat elő?” típusú kérdések vonatkozásában tesz rendet.

A védőoltásokra vonatkozó alapvető szabályokat az egészségügyről szóló törvény határozza meg, de a részletszabályok meghatározása miniszteri rendeletekkel történik. 

Az Uniós jog, az Alaptörvény, valamint törvények keretei között egyébiránt – gyakran – a részletszabályokat az adott területért felelős miniszter (a kormány tagja) rendelettel tudja megállapítani. A magyar jogrendszerben az Alaptörvény figyelembevételével, a saját területére vonatkozóan, törvényi felhatalmazás alapján a miniszter (vagy akár a Kormány) rendeletet alkothat.

Így van ez az egészségügyben és a védőoltások vonatkozásában is, hiszen a védőoltásokkal kapcsolatosan számos szabályt a miniszteri rendelet állapít meg. 

kötelező koronavírus védőoltás a munkahelyen
Kötelező koronavírus védőoltás a munkahelyen? – részletes jogi elemzés

A kötelező védőoltások általános szabályozása

A védőoltások célja – az egészségügyről szóló törvény szerint – a betegségekkel szembeni aktív, illetve passzív védettség kialakítása.

A „kötelező koronavírus védőoltás a munkahelyen” kérdéskörében két jogszabályhelyet fogunk elemezni alább.

Kötelező védőoltások “munkahelytől függetlenül”

,,A miniszter rendeletben határozza meg azokat a fertőző betegségeket, amelyek esetében

a) életkorhoz kötötten,

b) megbetegedési veszély esetén, illetőleg

c) külföldre történő kiutazás esetén a kiutazó költségén

kötelező védőoltás elrendelésének van helye.”

A miniszteri rendelet jelenleg általános jelleggel nem teszi kötelezővé a koronavírus járvány kapcsán megjelent COVID-19 védőoltást. Ez az objektív megállapítás elemzésünk szempontjából rendkívül fontos

Kötelező védőoltások a munkahelytől függően

A miniszter egyes munkakörökben való foglalkoztatás feltételeként a munkáltató költségére védőoltási kötelezettséget írhat elő.

A vonatkozó miniszteri rendelet pedig a következőképpen szól:

,,A munkáltató köteles a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető munkahelyi biológiai expozíciókat a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően felmérni. Ennek csökkentése érdekében – a foglalkoztatás feltételeként – a külön jogszabály szerint biztosítania kell az adott veszélyeztetett munkakörben foglalkoztatott dolgozók védőoltását. A veszélyeztetett munkakörök felmérésének eredményéről a munkáltató kérésére a járási hivatal szakvéleményt ad.

A munkakörökhöz kapcsolódó javasolt védőoltások rendjét az országos tisztifőorvos által évente kiadott VML tartalmazza.”

A fent idézett jogszabály alapján az országos tisztifőorvos által kiadott Védőoltási Módszertani Levélben (VML) kerül meghatározásra a kötelező védőoltások rendje.

A módszertani levél a kötelező védőoltás vonatkozásában a következő – érthető – megállapításokat teszi:

A COVID-19 elleni első oltóanyag 2020. decemberében vált elérhetővé. Azóta folyamatosan bővülnek az ismereteink az egyes oltóanyagokkal, azok indikációs körével, ellenjavallataival, hatékonyságával és biztonságosságával kapcsolatban. A járványügyi helyzet változásával és az egyre szélesebb körben hozzáférhető oltóanyagok mennyiségével párhuzamosan a COVID-19 elleni vakcinák alkalmazási szabályai módosulnak. Ennek megfelelően jelen Védőoltási Módszertani Levél nem tartalmaz a COVID-19 elleni védőoltásokkal kapcsolatos rendelkezéseket, az aktuális iránymutatást az országos tisztifőorvosi körlevelek és egyéb iránymutatások tartalmazzák.

Tehát a koronavírus-védőoltás vonatkozásában a VML is későbbi, kevéssé rendszeres értesítési formákra, módszertani iránymutatásokra hagyja az esetleges(!) szabályozást. Ennek ellenére – ahogyan majd látni fogjuk – egy veszélyhelyzet indukálta kormányrendelet ad lehetőséget arra, hogy a munkáltató a munkavégzés feltételeként a kötelező védőoltás felvételét írja elő.

Az általános szabályokból az is kitűnik, hogy a munkahely-specifikus védőoltások költsége nem az államot vagy a munkavállalót terhelik, hanem a munkáltatót.

Jelenleg a koronavírus elleni védőoltás ebben a vonatkozásban sem illeszkedik az általános szabályozási rendbe, hiszen a vakcinát – a később ismertetett kormányrendelet alapján – sem a munkáltatónak kell biztosítania.

3. A Kormány veszélyhelyzeti jogalkotása és a kötelező védőoltás kapcsolata a munkahelyen

Főként a közösségi médiában, de sok egyéb helyen is olvashatók egyes teóriák arra nézvést, hogy mikor lehet egy oltás kötelező és mikor nem. Mihez van joga a Kormánynak és mihez nincs. Lássuk hát a puszta tényeket. Most akkor létezik kötelező koronavírus védőoltás? És létezik-e kötelező koronavírus védőoltás a munkahelyen?

Az Alaptörvényi felhatalmazás

Magyarország – ha lehet így fogalmazni – legfontosabb jogforrása az Alaptörvény. Az Alaptörvény a következőképpen rendelkezik:

,,A veszélyhelyzet

53. cikk

(1) A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.

(2) A Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

(3) A Kormány (2) bekezdés szerinti rendelete tizenöt napig marad hatályban, kivéve, ha a Kormány – az Országgyűlés felhatalmazása alapján – a rendelet hatályát meghosszabbítja.

(4) A Kormány rendelete a veszélyhelyzet megszűnésével hatályát veszti.”

Tehát amit – legalább – érdemes megállapítani azok a következők:

  1. A Kormány csak nagyon kirívó esetben hirdetheti ki a veszélyhelyzetet.
  2. Kormányrendelettel csak ideiglenesen szabályozhat – legfeljebb a veszélyhelyzet megszűnéséig. 
  3. A Kormány rendeletét 15 nap után csak az Országgyűlés felhatalmazása alapján lehet alkalmazni.

A fentiek szerint a veszélyhelyzet megszűnésével a rendkívüli intézkedések is hatályukat vesztik.

A törvényi felhatalmazás

A kormányrendeletek hatályára vonatkozó törvényi rendelkezések

A veszélyhelyzeti kormányrendeletek – a fent tárgyaltak alapján –  15 napig vannak hatályban, kivéve, ha az Országgyűlés felhatalmazást ad azok meghosszabbítására. 

Ezt végezte el az Országgyűlés a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvénnyel, melynek vonatkozó passzusát alább hozzuk:

2. § (1) Az Országgyűlés az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdése alapján felhatalmazza a Kormányt, hogy a veszélyhelyzetben az Alaptörvény 53. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti kormányrendeletek hatályát e törvény hatályvesztéséig meghosszabbítsa

Tehát az Országgyűlés általános felhatalmazást adott arra, hogy a Kormány a veszélyhelyzeti rendeleteinek hatályát – saját döntése alapján – akár a 2021. évi I. törvény hatályban létéig meghosszabbítsa. A mai napon a törvény 2022. január 1-ig van hatályban, de az Országgyűlés ezen változtathat, illetve a Kormánynak adott felhatalmazást akár vissza is vonhatja.

A törvények “felülírására” való ideiglenes törvényi felhatalmazás

Az alaptörvényi felhatalmazást a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény bizonyos vonatkozásban jobban kibontja:

A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében kihirdetett veszélyhelyzetben – a 21-24. alcímben meghatározott rendkívüli intézkedéseken és szabályokon túl – az állampolgárok élet-, egészség-, személyi-, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

Tehát a Kormány az imént ismertetettek alapján veszélyhelyzetben és ideiglenesen felülírhatja egyes törvények rendelkezését.

4. Hogyan írhat felül veszélyhelyzeti Kormányrendelet törvényt, például a Munka Törvénykönyvét?

Először is szögezzük le, hogy “békeidőben” kormányrendelet nem írhat felül törvényt. Veszélyhelyzetben azonban ez – az ismertetett korlátokkal – már nem így van.

Nagyon sokszor halljuk azt a megállapítást, hogy a Munka Törvénykönyve szerint fizetésnélküli szabadságot csak a munkavállaló kezdeményezhet és azt is, hogy kötelező védőoltást a munkáltató nem írhat elő.

Az utóbbi cáfolata már a korábbi részekben megtörtént, ráadásul a “békeidős” szabályok is lehetővé teszik kötelező oltások munkahely-specifikus előírását.

Előbbi esetében pedig a fent említett – és kibontott – törvényi felhatalmazások alapján van mód. A törvények ideiglenes és indokolt kormányrendeletek általi felülírásának lehetőségét a magyar jogrendszer számos alaptörvényi és törvényi felhatalmazással engedi meg és bástyázza körbe.

Az ilyen intézkedések kontrollja az Országgyűlés és az Alkotmánybíróság kezében van. Az Országgyűlés a fent részletezettek szerint a konkrét intézkedések időbeli hatályára is közvetlenül hatással van. Az Orszgágyűlésnek emellett Alaptörvény-szabályozó (módosító) funkciója is van, valamint a miniszterelnököt és végső soron ezzel a kormányt is el tudja mozdítani.

kötelező koronavírus védőoltás
A veszélyhelyzeti jogalkotás csak ideiglenes

A kötelező koronavírus védőoltás a munkahelyen – hatályos veszélyhelyzeti szabályok

Bár már sokszor megtettük, leírjuk most is. A citált rendelkezések csak ideiglenesek és békeidőben nem alkalmazandók. Ezek a rendelkezések továbbá nem jelentik a kötelező koronavírus védőoltás bevezetését. 

Elemezzük hát a hatályos szabályokat az 598/2021. (X. 28.) Kormányrendelet alapján:

,,A munkáltató – az egészség megóvása érdekében, a munkahely és a munkakör sajátosságaira is figyelemmel – a védőoltás felvételét azon foglalkoztatott esetében, aki e rendelet hatálybalépése előtt a védőoltást nem vette fel, a munkavégzés feltételeként állapíthatja meg, kivéve, ha a foglalkoztatott a védőoltás felvétele alól (…)mentesül.”

A jogszabály tehát a veszélyhelyzet alatt a munkavégzés feltételeként a munkahely és a munkakör sajátosságaira tekintettel rendelheti el a védőoltás felvételét. Például egy ügyfélszolgálaton indokolt lehet a védőoltás felvétele, de egy elszigetelten dolgozó munkavállaló esetében nem.

 ,,A munkáltató (…) meghatározza a védőoltás felvételének határidejét, ami egydózisú oltóanyag esetén a védőoltás, kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás első dózisa tekintetében legalább 45 nap kell, hogy legyen. Kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás második dózisát az oltóorvos által meghatározott időpontban kell felvenni.”

A munkáltató tehát 45 napot köteles adni az (első)oltás felvételére. Tehát aki még nem vette fel az oltást, kellő időt biztosít a jogszabály.

,,A munkáltató elektronikus úton (ideértve az e-mail használatát) vagy papír alapon tájékoztatja a foglalkoztatottat az intézkedésről, a határidőről és a védőoltás felvétele elmaradásának lehetséges jogkövetkezményeiről.”

Tehát amennyiben a munkáltató nem megfelelő módon tájékoztat, vagy nem hívja fel a figyelmet arra, hogy milyen következményekkel jár az oltás felvételének elmulasztása, akkor – hiába folyik a csapból is ez a hír -, nem alkalmazhatóak vele szemben a jogkövetkezmények.

,,Nem kötelezhető a védőoltás felvételére az a foglalkoztatott, aki részére egészségügyi indokból ellenjavallt a védőoltás felvétele, és ezt a törvény szerint meghatározott orvosi szakvélemény is alátámasztja.”

Vannak olyan emberek, akik számára orvosilag nem javallt az oltás, ők nem kötelezhetők a védőoltás felvételére és ezért őket hátrány sem érheti. Természetesen az orvosi procedúrát a törvény keretei határozzák meg, így nem lehet bárkitől beszerezni ezirányú véleményt. 

Ha a foglalkoztatott a védőoltást a munkáltató által meghatározott határidőn belül nem vette fel, a foglalkoztatott részére a munkáltató fizetés nélküli szabadságot rendelhet el, kivéve, ha a foglalkoztatott a védőoltás felvétele alól a törvény szerint mentesül.

Ellentétben a békeidőbeli munkajogi szabályokkal, nem szükséges sem munkaszerződés-módosítás sem egyéb aktus ahhoz, hogy a muunkáltató elrendelje a fizetés nélküli szabadságot.

,,A munkáltató – a foglalkoztatásra irányadó jogszabálytól eltérően – a foglalkoztatott jogviszonyát felmentéssel, illetve felmondással azonnali hatállyal megszüntetheti, ha a fizetés nélküli szabadság elrendelésétől számítva egy év eltelt, és

a) a foglalkoztatott a védőoltás felvételét nem igazolta a munkáltató felé a törvényben meghatározott módon, és

b) a foglalkoztatott a megfelelő orvosi szakvéleményt nem mutatja be.”

Egy év elteltével – amennyiben a veszélyhelyzeti szabályozás fennáll – azonnali hatályú felmondásnak van helye, amennyiben a munkavégzésre való alkalmasság feltételeit a munkavállaló nem teremti meg.

5. Konklúzió – kötelező koronavírus védőoltás a munkahelyen

  1. Mivel ezek a szabályok csak ideiglenesek, így a veszélyhelyzet elmúlásával hatályukat fogják veszteni. Így korántsem biztos, hogy az egyéves fizetés nélküli szabadság utáni azonnali hatályú felmondás egyáltalán elérhető. 
  2. Bár a munkahely-választás szabadságát valahol mégis korlátozzák az említett rendelkezések, de a munkavállaló szabadon dönthet afelől, hogy beoltatja magát, vagy fizetésnélküli szabadságra megy. 
  3. A fenti rendelkezések nem jelentik a koronavírus védőoltás kötelezővé tételét.
  4. A Kormány a hatályos hazai jogrendszernek megfelelően írta felül az általános munkajogi szabályokat.
  5. A jogszabályok alkotmányos kontrollja az Alkotmánybíróság kezében van, így vita esetén ez a testület döntheti el, hogy „megfelelő” volt-e a veszélyhelyzeti rendeletalkotás.
kötelező koronavírus védoltás a munkahelyen
Az Alaptörvény és az Országgyűlés felhatalmazást adott a Kormánynak a rendeleti jogalkotásra veszélyhelyzetben

Tapasztalatok 

Sok munkáltató azért nem él az oltás felvételére irányuló előírással, mert cége megbénulhat, vagy versenyhátrányba kerülhet más cégekkel szemben. Vannak olyan helyzetek, ahol nem kizárólag jogi megfontolásokat kell figyelembe venni és a mostani pandémiás munkajogi szabályok is ilyennek bizonyulnak. Tehát nem csak nem létezik kötelező koronavírus védőoltás, sok munkáltató a munkahelyen alkalmazható intézkedésekkel sem fog élni.

Amennyiben kérdésed merülne fel, konzultálj INGYENESEN egy szakértő ügyvéddel.

kötelező koronavírus védőoltás
Kötelező koronavírus védőoltás a munkahelyen? – veszélyhelyzetben a munkáltatónak joga lehet a védőoltás felvételét előírni

A szerzőről