Társasházi jogi sorozatunk első részében alapfogalmakat tisztázunk. Ki lehet közös képviselő és mi a feladata? Mi az a számvizsgáló bizottság? Milyen jogorvoslatokkal lehet élni egy társasházi határozattal szemben? Tarts velünk és ismerd meg a társasházi jog alapjait.
Társasházi jogi alapok
A magyar lakosság jelentős része társasházakban lakik, mégis igen keveset tudunk ezek működéséről, a lakókat megillető jogokról és kötelezettségekről.
- Miért kell társasházat alapítani? A társasház lakásokból áll, melyek saját bejárattal és külön mérőórákkal vannak ellátva, és mindegyik saját helyrajzi számmal rendelkezik. Ugyanakkor számos olyan kérdés merül fel, melyek minden lakót érintenek, ilyen például a tetőszigetelés, a szemétszállítás, a takarítás és még hosszan sorolhatnám.
- Hogyan vezethetjük a társasházat a szomszédaimmal? A társasház legfőbb szerve a közgyűlés, amit legalább évente egyszer össze kell hívni, hogy a többi lakóval együtt elfogadjátok az éves költségvetést, az előző évi beszámolót, megszavazzátok a jövő évi közös költséget vagy bármilyen felmerülő kérdésről döntsetek. A szavazás nem személyenként egyenlő arányban történik, tehát nem ugyanannyit ér minden lakó szavazata, hanem tulajdoni hányad arányában szavazhattok – ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minél nagyobb a lakásod, annál erősebb a szavazatod. Sokan nem tudják, de a szomszédaidat is képviselheted a közgyűlésen, ha erre szabályos meghatalmazást kapsz tőlük. Ha egy fontos kérdésről kell dönteni, és felkeresel olyan lakókat, akik nem igazán szoktak lejárni a közgyűlésre, bármennyi meghatalmazást begyűjthetsz, és így a közgyűlésen igen tekintélyes lesz a szavazatod ereje.
- Ki lehet közös képviselő és mi a feladata? Nem lehet bárki közös képviselő, amennyiben nem tulajdonostárs. Ilyen esetben csak olyan személy, választható közös képviselőnek, aki elvégezte a megfelelő képzéseket és nem esik valamely törvényi kizáró ok alá (pl.: büntetett előélet). A közös képviselő feladata a társasház napi szintű irányítása, és így természetesen a közgyűlésen elfogadott határozatok végrehajtása. A közös képviselőt is a közgyűlés választja meg. Ha új közös képviselőt szeretnétek év közben választani, akkor rendkívüli közgyűlést kell ehhez összehívnotok.
- Hogyan történik társasházi közgyűlés összehívása? A társasházi közgyűlést a közös képviselő hívja össze, méghozzá a tulajdonostársaknak (vagy meghatalmazottjaiknak) küldött meghívóva útján. A meghívónak legalább 8 nappal meg kell előznie a közgyűlés időpontját. Az előző évi elszámolás, valamint a tárgyévi költségvetés tárgyában legkésőbb május 31-ig közgyűlést kell tartani.
- Összehívhatnak-e közgyűlést a tulajdonostársak? Amennyiben legalább a tulajdoni hányad szerinti 10% igényli a társasház közgyűlésének összehívását, úgy a napirendre javaslatot kell tenni, az összehívás okát meg kell jelölni és a határozati javaslatokat is előre meg kell adni. Jól látszik tehát, hogy nem a lakók vagy a tulajdonosok száma határozza meg az összehívás alapjának mértékét, hanem a tulajdoni hányad a lényeges. Az összehívásra tett igényt a közös képviselőnek kell megküldeni, aki a kézhezvételtől számított 30 napon belüli időpontra köteles összehívni a közgyűlést. Ha a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a kérés kézhezvételétől számított 30 napon belüli időpontra a közgyűlést nem hívja össze, azt a harmincadik napot követő 15 napon belüli időpontra a számvizsgáló bizottság, ennek elmulasztása esetén az összehívást kérő tulajdonostársak vagy az általuk írásban megbízott bármely tulajdonostárs jogosult összehívni.
- Mi történik, ha túl kevesen jönnek el a közgyűlésre? Ha a közgyűlésen nem jelenik meg a lakóknak legalább a fele, pontosabban 50% tulajdoni hányad, akár személyesen, akár meghatalmazás útján, akkor általában fél órával később megismételt közgyűlést kell tartani. Ezt akár az eredeti közgyűlés napján is meg lehet tenni, amennyiben az társasházi SZMSZ eltérően nem rendelkezik. A megismételt közgyűlésen már nincs minimum szavazatmérték kötöttség, hiszen, a jelenlévők által képviselt tulajdoni hányad többségével lehet egy-egy határozatot megszavazni, vagy éppen elvetni.
- Mi az a számvizsgáló bizottság? A számvizsgáló bizottság alakítása legalább 25 lakásos társasházaknál kötelező. A számvizsgáló bizottság tagjai közületek, lakók közül kerülnek ki, és az a feladatuk, hogy a közös képviselőt ellenőrizzék számviteli szempontból. Sajnos nem minden társasházban lakik könyvelő, így a gyakorlatban nem túl hatékony ez az ellenőrzési forma.
- Mi a teendő, ha a közgyűlésen olyan határozatot fogad el a többség, ami számomra elfogadhatatlan, vagy éppen nem tudom teljesíteni? Ha a közgyűlési határozat a kisebbség, azaz a nemmel szavazók jogos érdekét sértik, bírósághoz fordulhatsz 60 napon belül. Most biztos arra gondolsz, hogy ha nagyon felemelték a közös költséget vagy éppen valamilyen felújításra külön befizetést írtak elő, akkor ezt a bíróságon megtámadhatod. Sajnos nem ilyen egyszerű a helyzet, mert a bíró gyakorlat általában nem fogadja el a kisebbség jogos sérelmeként a többség által elfogadott ilyen jellegű határozatokat. Hasznos tipp viszont, hogy a bíróságon eljárási szabálysértésre is hivatkozhatsz, márpedig egy közgyűlési jegyzőkönyvben sokszor nem nehéz ilyen hibákat találni. Ha így sikerül érvénytelenítened a sérelmezett közgyűlési határozatot, az új közgyűlésen már talán más lesz a jelenlévők aránya és véleménye, és időközben te is felkészülhetsz: meggyőzheted az álláspontodról a szomszédaidat, esetleg passzívabb lakóktól meghatalmazásokat gyűjthetsz be. Tehát nyerhetsz némi időt, és ha elég aktív vagy, az új közgyűlésen más eredmény születhet.
- Csak ez az egy jogorvoslat van? Nem, a bírósági út mellett a helyi önkormányzat jegyzőjéhez is fordulhatsz, törvényességi felügyeleti eljárást kérhetsz tőle. Ha a közgyűlési határozat nem felel meg az alapító okiratnak vagy a szervezeti és működési szabályzatnak, a jegyző intézkedik, esetleg ő maga nyújt be keresetet a bíróságra.
Ha bővebben érdekel a téma, akkor érdemes elolvasni a közös képviselő leváltására vonatkozó cikkünket és a közgyűlési határozat megtámadásával foglalkozó írásunkat is.
A Társasházi Törvény IDE kattintva érhető el.
