Select your region:

Legális-e a torrentezés? Miért lehet 2021-ben félnivalója annak, aki torrentezik? Jogászként őszintén a fájlcserélésről.

Ha legutoljára 2021 nyara környékén néztél rá a torrentezés jogi helyzetére, akkor most itt az idő, hogy ismét megtedd. A legtöbben legyintenek, ha a torrentezés veszélyeiről látnak egy cikket, hiszen messze van az a Németország, ahol akár “kimennek házhoz”, ha letöltesz egy filmet az otthoni neteddel. Nemrégiben azonban a torrentező közönséget érintő komoly jogi változás következett be Európában, ezért mindenképpen érdemes elolvasni cikkünket.

Legális-e a torrentezés?

Ahogyan – sok esetben – kezdeni szoktuk, először összefoglalnánk a lényeget, hogy azok is lényegi információt kapjanak, akiknek csak néhány másodpercük van a hírre:

A magáncélú, nem haszonszerzésre irányuló letöltés legális, azonban a torrentezés feltöltést is magában foglal, ami nagy nyilvánosság számára közvetít adatot, file-okat, vagy file részeket. Amennyiben a file jogvédett tartalmat tartalmaz, úgy jogsértő lehet a torrentezés.

Eddig azonban a torrentezők adatainak kiadása sokszor nehézségekbe ütközött, azonban az Európai Unió Bírósága által hozott 2021-es döntés ebben változást hozhat.

Az összegzés után először tisztázzuk az alapvető fogalmakak. Azok számára, akik jól ismerik a torrent fogalmát és működési elveit, azoknak javasoljuk, hogy az első két pontot ugorják át.

1. Mi is az a torrent?

A torrent elnevezés valójában egy .torrent kiterjesztésű fájlt jelöl, ami ugyan nem azonos a letölteni kívánt tartalommal és nem is tartalmazza azt a filmet, játékot, zenét vagy más anyagot, amit a torrentező a gépén látni kíván, viszont bizonyos programok által elérhetővé teszi azt. 

2. Hogyan lehet torrentezni?

Amikor valaki torrentezik, akkor valójában fájlokat cserél, így feltöltő és letöltő is lesz egyszemélyben. Éppen ebből kifolyólag már rögtön előre is utalhatunk az egész kérdés legalitási problémáira. Hiszen amennyiben valaki már nem csak “saját használatra” tölt le valamit, hanem meg is osztja nagy nyilvánosság számára azt, akkor a jogvédett tartalmak esetében megsérthet bizonyos jogszabályokat.

A torrentezés esetében nincsen egy központi adattároló számítógép, hanem a felhasználók gépei egyenrangú résztvevőkként osztják meg az adatokat. A torrentek letöltését pedig egy úgynevezett decentralizált, peer-to-peer fájlcserélő rendszer teszi lehetővé. Ha például valaki letölt egy zenét vagy egy filmet, akkor azt jó eséllyel akár több ezer vagy tízezer felhasználó közreműködésével, darabokban vagy szeletekben tölti le. Ezután, ha sikeresen letöltésre került egy fájl (film, zene, szoftver, stb…), utána maga is megosztóvá és feltöltővé válik.

Ahhoz hogy valaki elkezdjen torrentezni tehát nincs más dolga, mint letölteni egy torrent klienst (például a uTorrentet) és annak segítségével a különböző torrent oldalakon található file-ok megszerzésével el is kezdheti a le- és a feltöltést. Önmagában ez még bizonyosan nem illegális, a kérdés csupán az, hogy milyen fájlokat kezd el az illető le- és feltölteni.

3. Legális-e a torrentezés?

Alapvetően a torrentezés, mint tevékenység legális. A nem jogvédett tartalmak és a magáncélú letöltés nem illegális, amennyiben az nem szolgál jövedelemszerzési célokat.

Amennyiben szerzői jogi védelem alá eső fájlokat torrentezik valaki, azzal már bizonyos esetekben megsértheti a büntető törvénykönyv egyes rendelkezéseit. 

Na de miért? A fentiekben írtuk, hogy a torrentezés nem önmagában letöltést, hanem feltöltést is jelent, hiszen a számítógépünk egy önjáró feltöltőgéppé változik a torrentprogram segítségével. Sokan például nem is tudják, hogy a gépük folyamatosan (a torrentkliens megnyitása után) megoszt bizonyos tartalmakat, ezzel lassítja az internetet és akár folyamatos jogszabálysértést is megvalósít.

4. Mi illegális a torrentezésben? Mit mond a törvény? 

A Büntető Törvénykönyv a következőt mondja:

,,Aki másnak vagy másoknak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait vagyoni hátrányt okozva megsérti” (…) az vétséget vagy bűncselekményt követ el, függően a vagyoni hátrány okozásától.

A büntetési tétel felső határa 2021-ben akár tíz évig terjedő szabadságvesztés is lehet, amennyiben különösen jelentős vagyoni hátrányt okozva követik egy a cselekményt. A törvény azonban kivételt enged a fenti szabályozás alól méghozzá a következők által:

​​,,Nem valósítja meg a (…) bűncselekményt, aki másnak vagy másoknak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait többszörözéssel vagy lehívásra történő hozzáférhetővé tétellel sérti meg, feltéve, hogy a cselekmény jövedelemszerzés célját közvetve sem szolgálja.”

Ahogyan láthatjuk, Magyarországon a nem haszonszerzési célzatú letöltést a törvény nem rendeli büntetni. Viszont abban az esetben, ha valaki a jog által védett tartalmak feltöltésében részt vesz (tehát torrentezik és engedély nélkül a nyilvánosság felé közvetít jogvédett tartalmakat), az már jogsértést valósíthat meg.

Mikor illegális a torrentezés? Érdemes ismerni a részletszabályokat

Nyilvánvalóan ha valaki rendszeresen használ egy torrentező oldalt (pl.: ncore) és évek óta részt vesz a le- és feltöltésben, akkor nehezen megállapítható ugyan a károkozás mértéke, de több ezer jogvédett tartalom esetén komoly bajba is sodorhatja magát az illető. Márpedig IP- cím alapján viszonylag könnyen beazonosítható a jogszabálysértő tevékenység, amennyiben valaki nem használ különleges védelmi rendszereket.

Sokan azt gondolják, hogy az államilag üldözött torrentezés távol esik a jelen valóságától, azonban aki ezt gondolja, az nagyon is téved. Európában van példa arra, hogy a torrentezést érzékelő internetes szolgáltatók jelzik ezt a hatóságok felé és “reflexből” eljárás indul az adott személy ellen. Nem kevés olyan példa is eljutott hozzánk, hogy valaki egy külföldi AirBnB-zés során “úgy hagyta” a torrentkliensét és később utólérte őt a kínos kérdés…

torrentezés
Torrentezés és a jog

5. Miért érezhették magukat biztonságban a torrentezők?

A torrentezők alappal bízhattak a személyes adataik nem nyilvános voltában. Magyarországon ugyanis nem írta elő semmilyen szabály a torrentoldalak számára, hogy a torrentezők személyes adatait ki kell adniuk.

6. Mi változott 2021-ben? Mitől lehet most mégis tartani?

Röviden: Az Európai Unió Bírósága hozott egy döntést, amely által a torrentezők adatai (bizonyos esetekben) kiadhatóvá válnak a szellemi tulajdonjogok jogosultjai számára. 

Néhány évvel ezelőtt egy ciprusi cég, egy belga internetszolgáltatóhoz nyújtott be olyan kérelmet, melyben kérte, hogy az a torrentezők személyes adatait adja ki számára. Ennek alapján az Európai Unió Bírósága a következőket állapította meg:

,,Ítéletében a Bíróság először is úgy határozott, hogy valamely médiafájl szegmenseinek az alapügyben szóban forgóhoz hasonló peer-to-peer hálózatra történő feltöltése az uniós jog értelmében nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételnek minősül. Másodszor a Mircomhoz hasonló, szellemi tulajdonjogok jogosultja igénybe veheti e jogok védelmi rendszerét, de tájékoztatás iránti kérelme különösen nem lehet visszaélésszerű, továbbá indokoltnak és arányosnak kell lennie. Harmadszor, az ilyen hálózat felhasználói IP-címeinek szisztematikus rögzítése, valamint nevüknek és postacímüknek e jogosulttal vagy harmadik féllel történő közlése kártérítési kereset benyújtásának lehetővé tétele érdekében, meghatározott feltételek mellett elfogadható.”

/Idézet: Az Európai Unió Bírósága 105/21. sz. SAJTÓKÖZLEMÉNY Luxembourg, 2021. június 17./

A fentiek alapján mindenkinek érdemes körültekintően használnia a torrentkliensét.

Az Európai Unió Bíróságának a vonatkozó sajtóközleménye ITT érhető el.

A Büntető Törvénykönyv ITT érhető el.

Amennyiben kérdésed van, kattints IDE egy INGYENES jogi konzultációért.

illegalis torrentezés
A legtöbb torrentezés nem legális

A szerzőről